Eszter könyve az egyetlen a bibliai Öt Megilla, öt tekercs (Eszter, Rut, Énekek éneke, Prédikátor, Jeremiás Siralmai) közül, amely nem Izrael földjén keletkezett. Nyelve tökéletes héber. Ezenkívül csak Dániel könyve és Ezra könyvének egy része íródott a diaszpórában, de ezek legnagyobbrészt arameus nyelven. 

A könyv tartalma:

A perzsa birodalom 127 tartományában szétszórva sok zsidó él. Él közöttük egy bizonyos Mordecháj, és unokahúga, akit Eszter néven ismerünk, bár a szöveg szerint eredeti héber neve Hádássza volt. Mordecháj nem kifogásolja, hogy Eszter feleségül megy a nem zsidó királyhoz, mindössze azt kéri tőle, ne árulja el neki zsidó mivoltát.

Hámán, a zsidókat gyűlölő vezír tervet sző, mellyel életveszélybe sodorja a királyság egész zsidó lakosságát. Ekkor lép közbe Eszter, aki akkor már királyné, s felfedi zsidó származását is. A gyilkos tervet kiagyaló Hámánt kivégzik, helyére Mordecháj kerül. A zsidóknak pedig lehetőségük adódik arra, hogy megvédjék magukat. 

Ami Purim, a megmenekülés és megszabadítás ünnepét megkülönbözteti attól sok-sok pozitív emléknaptól, azok az ünnep parancsolatai: 

A Purim előtti böjt (Táánisz Eszter, vagyis Eszter böjtje); a Megilla kétszeri kötelező felolvasása; a jótétemény gyakorlásának kötelessége és a sláchmónesz, azaz ajándék küldése barátainknak. Purimkor azonban nem mondunk Hállélt, mint ahogy azt a másik szabadulásünnepen,  Chanukkakor tesszük. Bölcseink azért nem rendelték el a Hállél mondását, mert arra a következtetésre jutottak, hogy a szabadulás ellenére „még mindig Achasvéros szolgái vagyunk”.

Eszter könyvének tanulsága, melynek révén bekerült a zsidó Biblia könyvei közé, hogy az i,teni gondviselés mindig az események mögött rejtőzik, és mindig óvja a zsidókat, és nem engedi meg, hogy eltűnjenek a történelem színpadáról. Eszter könyvében nincs nyílt i.teni beavatkozás, cselekedetei nem látványosak, mint az Exodus előtt vagy a sivatagban, de maguk az események bizonyítják a jelenlétét.

A Mordecháj név, amely nem zsidó eredetű, egy babilóniai istenségre, Márdukra utal. A régi kommentátorok azzal mentik, hogy a Babilóniába száműzött zsidók között szokás volt ilyen és hasonló neveket adni, mivel azt már senki úgy fogta úgy fel, mintha az egy istenség neve lenne. 

A szövegből úgy olvasható, hogy Mordecháj maga került száműzetésbe Nevuchadnecár a Szentélyt elpusztító hadjárata következtében, ám ez nem valószínű, hiszen akkor az események idején Mordecháj már igencsak élemedett korú aggastyán lett volna. Sokkal inkább érvényes a Megilla szövegének azon olvasata, mely szerint Mordecháj nagyapja vonult a diaszpórába, és ő már ott született.

A másik zsidó főszereplő Eszter, akinek csak apja nevét ismerjük, semmi közelebbit nem tudunk sem róla, sem családjáról. Annyi ismeretes, hogy születését követően árvaságra jutott, s Mordecháj leányaként vette magához. Ez így szerepel a szövegben. Egy midrás szerint Eszter anyja a gyermek születése után gyermekágyban hunyt el, és az árva örökbefogadása megerősítéseként Mordecháj felesége szoptatta. 

Áchásvéros királyról a zsidó források szűkszavúan nyilatkoznak. Rási mindössze egyetlen mondatot szentel neki, azt mondja, hogy perzsa király volt, aki Kóres után uralkodott a hetvenéves babilóniai száműzetés vége felé. ha Rási kronológiája pontos, akkor Ahasvéros Kóres után és Dárius előtt uralkodott kb. 20 évig. A legenda szerint ő volt az, aki félbeszakította a Szentély újjáépítését, amit fia, második Dárius, aki megint csak a legenda szerint a zsidó Eszter királyné fia volt, később engedélyezett. E legenda alapja, hogy Kóres adta ki azt a rendeletet, amely lehetővé tette a száműzött zsidóknak, hogy visszatérjenek Izrael földjére, és  ott újból felépítsék a Szentélyt. A zsidók nem mindegyike tért vissza azonban Babilóniából. Kóres Zerubbábel ben Sááltiélt, akit kinevezett Júdea helytartójának, felhatalmazta, hogy lássa el pénzzel, arannyal, s egyéb javakkal a visszatértni szándékozókat. Ezra könyve beszámol erről, s arról is, hogy alig több, mint 40 ezer babilóniai zsidó vállalta a visszatérést. A többiek már letelepedtek, gyökeret eresztettek és berendezkedtek Babilóniában.