Ezen  a héten is kettős szidrát olvasunk. A Behár hetiszakasz fő témája a föld szentsége és a társadalmi igazságosság. A Tóra előírja a hetedik év, a smita megtartását: Izrael földje minden hetedik évben pihenjen, a földművelést szüneteltetni kell, és a termés közös használatra szolgál. Hét smita-ciklus után következik a jóbél, az ötvenedik év, amikor a földbirtokok visszatérnek eredeti tulajdonosaikhoz, a héber szolgákat felszabadítják, és a társadalmi egyensúly helyreáll. A szakasz hangsúlyozza, hogy „az ország az Enyém”, vagyis az ember nem abszolút ura a földnek. További törvények szólnak az uzsora tilalmáról, a szegény támogatásáról és az elszegényedett testvér emberhez méltó kezeléséről.

Bechukajszáj szidrájának középpontjában az áldások és átkok hosszú felsorolása áll. Ha Izrael követi a törvényt, béke, termékenység és biztonság lesz az országban; ha elfordul azoktól, háború, éhínség, száműzetés és pusztulás következik. Ez a rész a tajchéchó, az intés. A szakasz végén különféle fogadalmi és szentelési törvények szerepelnek: emberek, állatok, házak és földek értékének meghatározása a Szentély számára, valamint a tized törvényei.

E két szidrával befejezzük Mózes III. Könyvének olvasását. Az utolsó szó elhangzása után a közösség együtt mondja: cházák, cházák, vöniszcházék, חזק חזק ונתחזק erősítsük egymásban a hitet, a tudást, az összetartozás érzését.