Következő hetiszakaszunk: Vöeszchánon (וָאֶתְחַנַּן)

Ezen a héten a Vöeszchánon (וָאֶתְחַנַּן) szidráját olvassák a zsinagógában. Jelentése: “És esdekeltem”. Mózes könyörgött az Ö…valóhoz, hogy átkelhessen Jordánon, láthassa a szép országot, az Igéret földjét és bevezethesse oda népét, élhessen ott. A válasz kemény, mivel vétkezett, a Meribáh vizénél, mikor a pörlekedés hevében kétszer sújtott a sziklára, így fakasztott vizet. A Piszga hegy csúcsáról láthatta a szép országot, de nem léphetett földjére. A szidra bővelkedik szép gondolatokban.
“Vigyázzatok tehát nagyon magatokra. Az életetekre, az egészségetekre” ( IV. fej. 15. v.) Bölcseink e mondat alapján alkották meg az egészségvédő szabályokat. “Ismertesd meg azokat (a törvényeket) gyermekeiddel és gyermekeid gyermekeivel” (IV. fej. 9.) Fontos parancsolat a következő nemzedék, a szár ne veszítse el szellemi kapcsolatát a gyökérrel és adja át tapasztalatait gyermekeinek, a virágnak. Ez a kötelességre intés a Dövórim könyvében végigvonuló mondanivaló.

Az e heti szakasz ismétli meg a tíz parancsolatot; nem mindenütt szó szerint, kb. 14 helyen találunk eltérést, kissé magyarázóbb, bővebb, mint a Jitró szidra szövege. Az egyik leglényegesebb eltérés a szombattal kapcsolatos. A második könyvében az “emlékezzél a szombat napjára”, e heti szidrában az “őrizd meg a szombat napját” szöveg olvasható. Bölcseink szerint a Szináj hegyénél egyszerre hallották a két szót Izrael gyermekei. Mert mindkét értelmezést meg kell tartani. Emlékezz és szenteld meg a pozitív Micvákat ( parancsolatokat): jelenti a gyertyagyújtást, az imákat, a három lakomát, a boráldást. Az őrizd meg a tiltó rendelkezéseket jelzi pl. a munkavégzés tilalmát, a hordás-vivés tilalmát, a városon kívüli hosszú út, a tűzgyújtás tilalmát. E két megközelítés biztosítja a szombat nyugalmát, a pihenést.

E gazdag szidrában hangzik el a legfontosabb imánkká vált mondatsor, a Sömá Jiszráél, a Halljad Izrael és az azt követő Váá háftá az imádkozás parancsa. “Szeresd az Ö…valót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel!” Szó szerint utasít minket, hogy ezen igéket naponta kétszer, este és reggel mondjuk el. Egyetlen hely a Tórában, ahol ima kötelezettségről nem utalás, hanem rendelkezés szerepel.