A Hitközség, a vallás és a mediáció kapcsolata – Interjú Szántó Eszter mediátorral

Bizonyára sokan emlékeznek még a Szombathelyi Zsidó Hitközség egykori elnökére, Szántó Lászlóra. A Vas megyei zsidóság egyik emblematikus alakjának utódai is mindent megtesznek, hogy kövessék a nagy tiszteletben álló elnök által megkezdett utat a maguk módján.

Szántó László fiának felesége zsidó történelmet tanít az Országos Rabbiképző Egyetemen, unokája Eszter pedig a Mediáció szakterületén emelkedik ki tudásával, mint mediátor.

Hogy mi is az a mediáció? Erről kérdeztük Szántó Esztert:
-Az emberi kapcsolatok velejárója a konfliktus. Családban, iskolában, munkahelyen, párkapcsolatban, üzleti életben, politikában, mindenhol jelen van. A különbségek abban mutatkoznak meg, hogyan kezeljük konfliktusainkat. Ha képesek vagyunk tárgyalni a másik féllel, akkor a kapcsolatunk épülni fog, ha harcolni tudunk csak, romboljuk kapcsolatainkat. Van, aki mindezt tudja, de külső segítség nélkül nem képes megvalósítani. Ilyenkor kell a közvetítő, a mediátor, aki segít egyezségre jutni a másik féllel. A mediáció, ez az ősi módszer gyors, olcsó, és kevésbé fájdalmas megoldása az emberek közötti konfliktusoknak. A mediátor a tárgyalás előtt általában előkészítő beszélgetésen tárja fel a felek álláspontját, igényeit, felméri a konfliktus nagyságát, természetét, és ennek alapján dönti el, hogy a mediáció mely fajtáját választja: Egy térben ülteti le a feleket, vagy ő sétál egyik helyről a másikra, egyedül, vagy mediátor társával együtt dolgozik, a feleken kívül bevon-e másokat is a tárgyalásba, és körülbelül hány ülésben tudják létrehozni a felek megállapodásukat. Ha a vitázó felek mediátor segítségét veszik igénybe, akkor egy olyan folyamatban vesznek részt, amelyben a mediátor tartja kézben a vitát, veszekedés helyett két egyenrangú fél tárgyalásává alakítja, és olyan írásbeli megállapodáshoz juttatja a feleket, amelyben ők maguk határozhatják meg a témákat, megállapodásuk tartalmát, és végül mindkét fél nyertesnek érzi magát. Csak az aktuális problémák kerülnek megbeszélésre, és azok jövőbeni megoldása a feladat. Múltbeli ügyekkel, az igazság, a bűnös keresésével a másik fél személyiségjegyeinek, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik a mediáció. Mindenki magát képviseli, az elhangzottak titokban maradnak, jegyzőkönyv nincs, egyetlen írás marad a tárgyalásról, a résztvevők, és a mediátorok által aláírt egyezség. A megszületett egyezség tartalmazni fogja minden résztvevő igényét, vagyis mindkét fél jól felfogott érdeke, hogy betartsa a megállapodás pontjait, ami azzal a „mellékhatással” jár, hogy idővel nem romlik, hanem javul a felek kapcsolata. A tárgyaláson részt vevő felek egyúttal új konfliktuskezelési módszert is tanulnak a mediátoroktól, amit hasonló helyzetekben alkalmazni is tudnak. A mediációban nincs szükség tanúkra, ügyvédre, a mediátor sem tanúskodik senki mellett, vagy ellen a bíróságon. Ha két mondatban összefoglalva: teren kívüli konfliktus kezelés egy objektív harmadik fél közvetítésével. Ezzel a módszerrel lerövidíthető a bírósági perek hossza, megspórolva nem csupán a sok felesleges idegességet, de az ügyvédi költségeket is.

– A családi vonalat nézve miért pont ezt a szakmát választotta?
– Ez csak az egyik szakmám, másfelől szociális munkásként dolgozom a XIII. kerületi Gyermekjóléti Központban, így ebben a formában valóban nem követtem a családi vonalat, de minden Sábeszkor, és ünnepeken járunk a családommal a zsinagógába. Rendszerint Darvas István rabbihoz az OR-ZSE zsinagógába járunk gyermekeimmel, akiket a zsidó hitben nevelek.

-Nagypapája köztiszteletben álló elnök volt Szombathelyen, édesanyja a Zsidó Egyetemen tanít. A mediáció mennyire kapcsolható össze a zsidó vallással?
– A zsidó vallás alapja a család és az összetartás. Egy mediátor ennek a szoros családi egységnek a fenntartásában is közreműködhet. A zsidó vallásban nagyon nehéz elválni. A mediáció az közreműködhet a családon belüli konfliktusok elsimításában, így azon zsidó családok, ahol problémák merülnek fel a házastársak között, vagy gyermeknevelési problémák lépnének fel (kamaszmediáció) , így segíthet visszaállítani a családi békét. Aztán, ha mégis kenyértörésre kerülne sor, és a szülők között elmérgesedne a kapcsolat, szintén hasznos lehet egy mediátor. Gondolok itt a kapcsolattartási problémákra, ahol a két harcoló szülő között a gyermek sérül igazán. Márpedig egy zsidó családban a legnagyobb érték a gyermek, mert ő viszi tovább a hagyományokat, a gyökereket.

-Hol találhatnak meg több információt ezzel kapcsolatban az érdeklődők?
-Van egy weboldalam, a mediacio-a-megoldas-a-tied.webnode.hu. Ott minden felmerülő kérdésre választ kaphatnak erről a módszerről, valamint megtalálhatják elérhetőségeimet is.

(Szentgyörgyi Ákos)