Jeruzsálem napját ünnepeljük

1967. június hetedikén, szerdán a reggeli órákban parancsolta meg Mordecháj Gur tábornok az izraeli hadseregnek, hogy foglalja el Jeruzsálem Óvárosát.

A parancsra várva izraeli ejtőernyős egységek harckocsik segítségével az Oroszlánok Kapuján rövid, de sikeres harc után behatoltak az Óvárosba.
Annak ellenére, hogy az izraeli hadsereg sok embert áldozott, kímélte az Óvárosban lévő muszlim és keresztény szent helyeket, addig az arab légió (Jordán hadsereg) lövöldözött az Al Aksza mecsetből és a Szent Hegyről, ahol az arabok fegyver és lőszer raktára volt.

Az ejtőernyősöknek sikerült az egész Szent Hegyet délelőtt felszabadítani, és negyed 11-kor kitűzték a kék-fehér zászlót a Szent Hegyre és a Siratófalra. Sok száz év után a Szent Hegy a Hár Hábájit, a Templom Hegye újra a zsidók fennhatósága alá került.

Minden zsidó szíve Izraelben és az egész világon megdobbant, amikor több mint húsz év után újra megszólaltak a sófárok hangjai a Siratófalnál, a zsidó nép legszentebb helyén. A sófár fúvója és a Sechejánu elmondója Slomó Goren tábornok, katonai főrabbi volt. Nagy örömükben az ejtőernyősök sírva fakadtak, majd felszabadult örömtáncba kezdtek. Ezekben a történelmi percekben hangzott el először az Izraeli Rádióban a “Jerusálájim sel Záháv” dallama.

Évtizedek óta ez a nap, Ijjár 28-a (idén május 18-án, csütörtökön este köszönt be) ünnepnap számunkra, ez Jom Jerusalaim (יום ירושלים), Jeruzsálem napja. Imádkozunk az Örökkévalóhoz, hogy őrizze meg részünkre örökre Jeruzsálem városát.