Aktuális hetiszakaszunk: Lech-löchó (לֶךְ-לְךָ)

Lech-löchá(לֶךְ-לְךָ), akenáz kiejtéssel Lech-löchó hetiszakaszát olvassuk. A szakasz jelentése: “Menj el”.

Ur-Kaszdinból, szülőföldjéről, házanépével és unokatestvérével, Lóttal , mondta az Örökkévaló Ábrámnak, “telepedj le azon országban, melyet megmutatok neked… megáldom, aki téged áld, és megátkozom, aki téged átkoz”.

Ávrámnak szóltak e szavak, a későbbi Ábrahámnak, aki feleségével, Szárájjal érkeztek Kánaán országába. Éhség dúlt Kánaánban, ezért Egyiptomba mentek, de féltek az ottani erkölcsöktől, ezért Ávrám húgának nevezte feleségét. Az Örökkévaló megmentette Száráj becsületét. Délnek mentek, fel Kánaánba, és itt nagy nyája, gazdagsága volt Ávrámnak, Lótnak. A legelő kevésnek bizonyult és ezért útjuk eltért, Lót a termékeny, de Szodomába tartott.

Közben kitört az első “világháború”. Két szövetségbe tömörült királyok harcoltak egymás ellen. Lót fogságba esett. Egy menekült jelentette, Ávrámnak a hébernek, hogy unokatestvére fogoly. Itt fordul elő először a Bibliában a megnevezés – héber -, amely mindmáig e nép, vallás egyik jelzője. Jelentése: túlparti. Mert Ávrám az Eufrátesz másik oldaláról érkezett Kánaánba. De jelentheti Ébert is, Sém leszármazottját is. Sém Noé fiának nemzetsége: Árpáksád akinek fia Selah, Selah fia Éber.

Egy helyen áll, hogy Sémnek fia volna Éber, jóllehet dédunokája volt, de lehetett szellemi fia. Ugyanis ők ketten létesítették az első iskolákat, ahol az egyisten hitet tanították. A magyarázók szerint Jákob is járt ezen iskolába, mielőtt Lábán házába költözött.
Ávrám, a héber, szolgájával Eliezerrel és háromszáztizennyolc emberével legyőzte a királyokat és kiszabadította Lótot.