Aktuális hetiszakaszunk: Noách (נֹחַ)

Noách (נֹחַ) hetiszakaszát olvassuk a héten.

Noé igaz ember volt, ezért az Örökkévaló, mikor megharagudott az emberekre – mert “megtelt a föld gonoszsággal” – és özönvízzel tervezte sújtani a földet, Noét és családját megkímélte. Utasította, készítsen bárkát, amelyben átvészelhetik az özönvizet.
150 évig dolgozott Noé a bárkáján. Részint azért, mert a korabeli technológia egy embertől ennyi időt kívánt, másrészt mindenki láthatta, hogy valami különöset barkácsol a mester.

Meg is kérdezhették, miért ez a nagy munka? Meg is mondta az okát. Szolgálhatott volna figyelmeztetésként, de nem hallgattak rá. A föld élőlényei úgy maradhattak meg, hogy Noé minden állatfajtából kettőt, hímet és nőstényt, vihetett a bárkába. Minden tiszta baromból, amely áldozatra is alkalmas lehetett, hetet-hetet menthetett meg.

40 nap és 40 éjjel esett az eső, a halak nem pusztultak el, ebből is láthatjuk, hogy a hal nem hús.

Előbb a hollót, majd a galambot küldte ki Noé, hogy kémlelje ki, elhagyhatják-e kis menhelyüket. Miután másodszor repült ki a galamb, ágacskával a szájában tért vissza.
Harmadszorra már elrepült a maga útján szállva. Noé mikor kijött a bárkából, hála áldozatot mutatott be az Úrnak. Az Örökkévaló szövetséget kötött vele, hogy nem küldi a rettentő és az egész emberiséget érintő csapást a földre. A szövetség jele a szivárvány lett.
Az ember addig növényevő volt, most a Mindenható megengedte a hús élvezetét, de a vér fogyasztását szigorúan megtiltotta. A Tóra szavaiból kikristályosodik Noé fiai és utódai számára meghatározott hét törvény, amely a polgári együttélés és jogalkotás alapja.