A Dohány zsinagógában járt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor
Orbán Viktor magyar, és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatást tett a magyar zsidó közösségnél, a Dohány utcai zsinagógában a Mazsihisz meghívására szerdán.
Orbán Viktor a Goldmark teremben mondott beszédében kiemelte, hogy Izrael és Közép-Európa, Izrael és Magyarország olyan jövőt képzel el, amelyben fontos dolgok kötik össze őket, így a hazájuk és a nemzetük iránti szeretet.
Kifejtette: olyan jövőt képzelnek el, amelyben összeköt továbbá a külső fenyegetésekkel szembeni önvédelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a modern technológia, innováció és kutatás, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok, a kultúráik közötti mély kapcsolat.
Összeköt továbbá az identitásunk magabiztossága, az, hogy “tudjuk, kik vagyunk” és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: elsősorban olyan jövőt képzelünk el, amelyben “összeköt bennünket egymás kölcsönös tisztelete”.
A kormányfő a zsidó államot megálmodó Herzl Tivadart idézve azt mondta: “ha akarjátok, nem mese”. Ha akarjuk, nem mese ez a jövő, ahogyan az sem, hogy megállítjuk az európai antiszemitizmus erősödését, hogy leállítjuk az intolerancia tömeges Európába szállítását, hogy az EU-t meggyőzhetjük, hogy elismerje és tisztelje Izrael erőfeszítéseit, áldozatait, amelyekkel Európát is védelmezi – magyarázta.
Közölte: ha a szélsőséges és militáns terroristacsoportok átveszik a közel-keleti térség feletti irányítást, Európának újabb és újabb inváziókkal kell szembenéznie. “Izrael és Európa – benne Magyarország – biztonsága összekapcsolódik” – mutatott rá.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarországon a zsidó élet a reneszánszát éli, még ha “küzdelmek árán” is, és azt kívánják, hogy “a magyar zsidóság alkotó energiái szabadon kibontakozzanak”. Azt várja, hogy a magyar zsidó kultúra felívelése gazdagítani fogja Magyarországot és a nemzeti kultúrát.
Megjegyezte: Magyarországon él és a magyar nemzet része Európa második legnagyobb zsidó közössége.
Orbán Viktor úgy látja, hasonlóvá teszi a két népet, hogy “mi mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle”.
Benjámin Netanjahu azt mondta: sok látogatás követi még a mostanit, jövőre például a visegrádi négyek látogatnak Jeruzsálembe. Kiemelte: ez jelentős fejlemény, és azt mutatja, hogy a zsidóság elfoglalja méltó helyét a világ nemzetei között.
Hozzátette: van ellenállás ezzel szemben, hiszen vannak antiszemita mozgalmak, és a tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze.
Fontosnak nevezte, hogy Orán Viktor keddi nyilatkozatában nyíltan beszélt a korábbi magyar kormányok zsidósággal szemben elkövetett bűneiről, és megköszönte, hogy a miniszterelnök fölemelte szavát Izrael legitimációjának megkérdőjelezése ellen.
Benjámin Netanjahu kitért arra is: a zsidó nép olyan, mint egy különleges fa: nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek ágai. Folyton kérdéseket tesznek fel és válaszokat adnak, de a zsidó nép e kettős sajátossága kellett az újjászületésükhöz – emelte ki. Hozzátette: ez sok más országgal, így a visegrádiakkal is összeköti őket, hiszen e nemzetek is büszkék a múltjukra és szeretnék együtt megragadni a jövőt.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke kijelentette: múltunk és jövőnk összeköt bennünket, ahogyan Magyarország és Izrael szeretete is. Hangsúlyozta: Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége mindig segítette és a jövőben is segíteni fogja Magyarország és Izrael barátságát. Hozzátette: miközben jók a magyar-izraeli kapcsolatok, mindig vannak a magyarországi zsidó közösség életét zavaró jelenségek.
A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: “Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával”, az akkori kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy még mindig nem zárult le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, és megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is. Hozzátette: örültek Orbán Viktor keddi nyilatkozatának, amely “jó irányba tett lépés”.
Bírálta a kormányzati plakátkampányt, “amelynek nyelvi és képi eszköztára” “rossz emlékeket keltett” a zsidóságban, és amelynek hatására “a zsidók Magyarországon elkezdtek félni”.
Szólt arról, örülnek, ha a magyar kormány megvédi a zsidó közösséget, de a leghatásosabb védelemnek a “gyűlöletmentes magyar társadalmat” látják, és arra kérte Orbán Viktort, “segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti”.
Az izraeli miniszterelnökhöz fordulva elmondta: az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról hidegzuhanyként érte közösségüket. Izrael budapesti nagykövetének kiállását követően a külügyminisztérium nyilatkozata “fájdalmakat okozott”.
Heisler András kitért arra: a magyarországi közösséget fájdalmasan érinti az is, amikor Izraelben “szűkíteni akarják” a “diaszpórai zsidóság vallási elismerését”.
A magyarországi zsidó közösség legfontosabb feladatának nevezte tradícióik megőrzését, az oktatást, a nevelést és az értékteremtést.
Hozzátette: miközben látszólag minden rendben van, és sokan zsidó reneszánszról beszélnek, valójában iszonyatos küzdelmet folytatnak az asszimilációval.
A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy Magyarországnak és Izraelnek is érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától, és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy “közösségeinket építve megélhessük és továbbvihessük őseink magyar és zsidó tradícióit”.
A beszédek előtt az Emanuel-emlékfánál megemlékeztek a holokauszt áldozatairól.